Flash-Mesék

Ezek a képek FLASH ANIMÁCIÓK! Úgy érdemes nézni őket,ahogy itt leírom:

 Fontos! Klikk a képekre bal gombbal: újlapon megnyílik flash-ben! Címsorból URL-Küldhető!-Bárhová

Zene kapcsolható! Nyomd be a play gombot!

A Mesekastély!

http://gyusziapu.animelap.hu/dokumentumok/201302/mesekastely.swf

A cinege cipője

http://gyusziapu.animelap.hu/dokumentumok/201210/a_cinege_cipoje.swf

Öreg néne őzikéje

http://gyusziapu.animelap.hu/dokumentumok/201210/oreg_nene_ozikeje.swf

Hamupipőke

http://gyusziapu.animelap.hu/dokumentumok/201210/hamupipoke.swf

Kacor király

http://gyusziapu.animelap.hu/dokumentumok/201209/kacor_kiraly.swf

Gyöngyvirág Palkó

gyusziapu.animelap.hu/dokumentumok/201209/gyongyvirag_palko_1.swf

A Királykisasszony cipője

gyusziapu.animelap.hu/dokumentumok/201209/a_kiralykisasszony_cipoje.swf

A kiskakas gyémánt félkrajcárja

http://gyusziapu.animelap.hu/dokumentumok/201209/a_kiskakas_gyemant_felkrajcarja.swf

 

A magyar népmese napja - szeptember 30. Benedek Elek, a„nagy mesemondó" születésnapja


2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, mely szerint szeptember 30. - Benedek Elek születésnapja - legyen a népmese napja.
E napot első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.
Benedek Elek, „a nagy mesemondó" 1859-ben született. Egyetemi évei alatt néprajzi gyűjtőmunkát folytatott. A bölcsészkar elvégzése után újságíró lett. 1887-től 1892-ig országgyűlési képviselőként parlamenti beszédeiben foglalkozott az ifjúsági irodalom, a népköltészet és népnyelv, a közoktatás kérdéseivel.
1902-ben szakított a politizálással, s lapszerkesztő lett. Megindította az első irodalmi gyermeklapot, Az én Újságom címmel. Ifjúsági könyvsorozatának címe Kis Könyvtár volt, amely később B. E. kiskönyvtára címen jelent meg. Feldolgozott magyar népmeséket és átdolgozta az Ezeregyéjszaka és a Grimm testvérek meséinek legkiemelkedőbb darabjait. A népmesék ápolása mellett életének fontos része volt a közösségek létrehozása és felvirágoztatása is.
A népmese napja rendezvényéhez 2005 óta évente több mint 100 intézmény és szervezet csatlakozik saját szervezésű programokkal Magyarországról és a határon túlról egyaránt.
Az idén szeptember 28-án és 29-én Kaposvárott megrendezik a VIII. Országos népmese-konferenciát, 30-án pedig Budapesten, az I. kerületi Döbrentei utca 15. szám alatt megnyitja kapuit a Mesemúzeum és Meseműhely, amelynek ötlete Kányádi Sándor Kossuth-díjas költőtől, Budavár díszpolgárától származik.

Népmese fogalma

A legősibb műfajok egyike. Írásos emlékek alapján mesék már több ezer éve léteznek, bár korábban nem tekintették külön irodalmi műfajnak őket. Mesével az eredeti, szájhagyomány útján terjedő formájában és irodalmi művekben is találkozhatunk. Az egyes mesék történetét azért is meglehetősen nehéz nyomon követni, mert csak írott formájukban váltak állandó formájú és tartalmúvá.

 

A magyar népmesék: A magyar népmeséken többnyire egy szűkebb fogalom kört értünk, mint az általános írásbeliséget megelőző, majd sokáig mellőző, népieken átívelő mesék esetében. A magyar népmesék leginkább a feudális paraszti kultúra gyümölcse, noha egyes meséknek akár ókori gyökerei is lehet. A magyar népmesében többnyire hiányoznak a az angol-francia kultúrában megszokott mese lények, mint pl.: gnómok, trollok és tündérek[11]. A csoda tételt inkább mágikus képességekkel felruházott, de létező állatok (egér, ló, szarvas, stb.), tárgyak (tű, kalap, malom, stb.) és emberek viszik véghez, amelyek akár átváltozásra is képesek, az ókori istenekhez hasonlóan. Megjelenik még a boszorkány vagy boszorkány szerű mágikus tudású öregasszonyok, valamint az ördög és valamely családtagja. Az ördög szerepe nem mindig egyértelműen negatív, hanem néha a skandináv Lokihoz hasonlóan csalafinta, furmányos, tréfa csináló. A magyar népmesék többnyire fiktív, helyen, időben valamint személyekkel játszódik, de kivételek itt is vannak, mint a rátótiak vagy Mátyás király mesék. A kitalált helyszín meghatározásra használt "Óperenciás tengeren túl" kifejezés azonban, akaratlanul is valós területet jelöl, ami a valószínűleg a "Ober Enns" kifejezésből vagyis "túl az Enns folyón"-ból származik. Az egyik feltételezés szerint a X.századi kalandozó magyarok az Ennsen, az Óperenciás-tengeren túlról hozták zsákmányukat és regényes történeteiket.[7] Más források szerint az Óperencia az "ob der Enns", vagyis az Enns folyón túli Ausztria értelmében használták az alsó-ausztriai Welsben állomásozó magyar huszárok elsőként „távoli hely”, illetve „az ismert terület határa” értelemben.

 

 

0.037 mp